Sajtó

Olasz kapcsolat a CEU-n: egy végzettség, két oklevél

Lapunk kérdésére Soros elmondta, hogy a térség fiataljainak ez egyedülálló lehetőség arra, hogy az iskolapadból a nemzetközi globális gazdasági életben közvetlenül hasznosítható tapasztalatokra tegyenek szert.

- A program azért számít teljesen unikumnak, mivel a végzősök itt egyszerre két - egy amerikai MBA és egy európai - diplomát is szereznek. Másrészt a diákok a tanulmányaik során nemcsak Budapesten, hanem Milánóban, a Bocconi Egyetemen fognak tanulni, így a mai globális gazdasági életre jellemző multikulturális közegben, nemzetközi, többségében amerikai tanároktól sajátíthatják el ismereteiket.

A képzés részleteit Yehuda Elkana, a CEU rektora és Pártos Ferenc, a Business School igazgatója ismertette. Az oktatási program koncepciója, hogy a régió jellegzetességeit, a nyugat-európai gazdasági gyakorlatot és az amerikai menedzsment stílust egyetlen képzésben egyesítsék. A diákok az első két évet Budapesten, majd a második két évet a milánói Bocconi Egyetemen töltik, és mind a két intézménytől bizonyítványt kapnak: a Bocconitól nemzetközi gazdaságtanból és menedzsmentből, valamint a CEU Business Schooltól egy amerikai első diplomát (Bachelor of Science).

Angelo Provasoli szerint a CEU és a Bocconi Egyetem számos egyéb közös vonása mellett a közösen vállalt értékekben is nagyon hasonlít egymásra. Mindketten elkötelezték magukat a nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalása, az etikus üzleti magatartás mellett, ami hozzájárul a demokrácia nyitottabbá és egyenlőbbé tételéhez.

Soros szerint a most elindított képzési forma egyértelműen nagy jövő előtt áll, és a következő években a világ egyik vezető gazdasági képzése lehet.

A szeptemberben induló kurzusra eddig tizennyolc országból több mint százan jelentkeztek, és a szigorú felvételi eljárás után 25 hallgatót vettek fel. A szervezők a nagy kereslet miatt nemrégiben újabb felvételi eljárást hirdettek meg, hogy egy másik 25-30 fős csoportot indíthassanak.
Az utóbbi években a felsőoktatás az üzleti tudományok területén fejlődött a legdinamikusabban. Korábban a nagy hagyományokkal bíró gazdasági egyetemek, főiskolák monopolhelyzete volt jellemző, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) adatai szerint az utóbbi néhány évben éppen a nagyobb gazdasági jellegű szakokra jelentkeztek kevesebben. A gazdasági pályára készülők érdeklődése az újonnan alapított, többnyire gyakorlatközpontú külföldi oktatási modellekre épülő, sokszor idegen nyelvű gazdasági képzések felé összpontosul. Igaz, ezek sokszor jóval többe kerülnek. A CEU Business School új képzésén évi 6500 euró (egymillió 625 ezer forint) a tandíj, amihez egy 500 ezer eurós ösztöndíjalaphoz pályázhatnak a hallgatók.

Felsőoktatás: minden megoldható

Mádl Ferenc nem kérdőjelezte meg az intézmények tudományos, oktatási irányításának szétválasztását a gazdasági irányítástól, sem az irányító testületek létrehozását. A felsőoktatási autonómiával ellentétesnek találta viszont, hogy a "tudomány művelőit" kizárják az irányító testületekből. Nem kérdőjelezte meg a többciklusú képzést és az átállás 2006-os időpontját sem. Azokat a szabályokat találta aggályosnak, amelyek a kormányt hatalmazzák föl azon tudományágak meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Sérelmezte, hogy a hatályos törvény alkalmazhatóságának végső időpontja nem állapítható meg. A szaktárca szerint a kifogásolt elemeket még az ősszel módosíthatja az Országgyűlés. (V. A. D.)

357 millió forint az új egyetemi képzésre

Nyolc felsőoktatási intézmény közösen, az SZTE Természettudományi Karának vezetésével pályázatot adott be A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programhoz, sikeresen: 357 millió forintot nyert. A Kétciklusú képzés bevezetése a magyar felsőoktatásban a természettudományi szakokon - Alkalmazkodás a munkaerőpiac igényeihez címet viselő pályázat célja a bolognai folyamat megvalósítása.

A résztvevő öt egyetemen és három főiskolán legkevesebb évi 5 ezer hallgatót érintenek a reformok, vagyis a projekt futamideje alatt legalább 15 ezer hallgató részesül a képzésben, és legalább ezer oktató vesz részt benne. A természettudományi karok dékáni kollégiuma Mezősi Gábor egyetemi tanárt bízta meg a szakmai vezetéssel, projektmenedzsernek pedig Gyémánt Iván pályázati koordinátort kérte fel.

Jó helyezésért küzdenek az egyetemek, főiskolák

A kutatás az egyes szakcsoportok, képzési területek kibocsátási teljesítményét kívánja a munkaerőpiac mérlegére tenni. A gazdasági, az informatikai, a jogi, a műszaki és az egészségügyi szakok ugyanúgy górcső alá kerülnek, mint a bölcsész- vagy a szociális képzések. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) egyébként már készített egy intézményi rangsort a hazai egyetemisták véleménye alapján. Ebben ötezer nappali tagozatos hallgató válaszolt olyan kérdésekre, hogy miként vélekedik saját intézménye szolgáltatásairól, oktatásáról, munkaerő-piaci kilátásairól és az egyetemi életről. Az intézményi szolgáltatások, illetve lehetőségek közül például legalacsonyabban a képzés alatti álláslehetőségek esélyeit ítélték meg a diákok. Különösen a bölcsész- és jogtudományi hallgatók érezték úgy, hogy erre igen kevés lehetőséget biztosít az intézmény az egyetemi évek alatt.
Kifejezetten a munkaerőpiac igényeit, a teljes hazai felsőoktatás hatékonyságát vizsgáló kutatás eddig még nem készült, holott nemzetközi szinten nem ritka, hogy egy-egy ország elkészíti az intézmények rangsorát. Az Egyesült Királyság útmutatóját például a Guardian című napilap oktatási kiadója jelenteti meg évente, a tanulható szakok szerinti összehasonlításban. Lengyelországban külön ranking készül az állami és a magán-felsőoktatás intézményei között. Ez utóbbiban az értékelés alapját a presztízs, a kutatási potenciál és a tanulmányi feltételek adják. Németországban a Der Spiegel az egyetemisták és professzoraik véleménye alapján állapítja meg a rangsort. A The Times-ranking az oktatás színvonala alapján dönti el, mennyire értékes egy-egy intézmény A Princeton Review csak a hallgatók állásfoglalása szerint minősít. (KI)
A felsőoktatást mérlegre helyező kutatás koncepciója az oktatási tárca terveit is támogatja. A minisztérium ugyanis azt tervezi, hogy pályakövetési rendszert vezet be, amely az intézmények támogatási rendszerét is átalakítaná. Amelyik egyetem vagy főiskola friss diplomása könnyebben talál munkát, illetve felkészültsége jobban kielégíti a munkaerőpiac igényeit, nagyobb támogatást élvez majd

Ötéves lesz a tanárképzés

Mindezt Magyar Bálint oktatási miniszter közölte tegnap egy konferencián. A többciklusú képzés lényege, hogy 2006-tól minden hallgató először egy hároméves alapozó - úgynevezett bachelor - oktatásban vesz részt, majd 35 százalékuk továbbléphet a kétéves mesterszintre, a harmadik fokozat pedig a már ma is működő doktori képzés. Magyar Bálint elmondta: a jövőben nem válik szét a felső tagozatos és a középiskolai tanárok képzése, és nem lesz külön főiskolai és egyetemi pedagógusképzés.

Rektorok sürgetik az új felsőoktatási törvényt

Az új felsőoktatási törvény mielőbbi hatálybaléptetése mellett foglalt állást tanévzáró ülésén a Magyar Rektori Konferencia. Mint emlékezetes: a parlament által május végén elfogadott új jogszabályt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A rektorok szerint az új felsőoktatási törvény hatálybalépésének elhúzódása olyan fontos területeken okoz bizonytalanságot, mint az új képzési struktúra bevezetése és annak finanszírozása, illetve a 2006-os költségvetés tervezése.

Alapfelkészítés a Zrínyin

A 2005-2006-os tanévtől kezdődően katonai alapfelkészítő félévet vezetnek be a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, amely kreditpontokat nem biztosít, azonban a tényleges katonai állományba tartozás alapfeltétele - ismertette Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a katonai felsőoktatási törvényjavaslatot. (MTI)

Továbbra is népszerű a bölcsészképzés

Az Országos Felsőoktatási és Felvételi Irodához (OFI) beérkezett közel 150 ezer jelentkezési lap alapján idén is összesítették a felsőoktatási jelentkezéseket, s elkészítették a legnépszerűbb szakok listáját.
A rendszerváltás óta nemcsak a felsőoktatásban tanulók száma nőtt meg ugrásszerűen, hanem a képző intézményeké is. Az elmúlt években számos új intézmény alakult, valamint az intézményi integráció is azt eredményezte, hogy új egyetemek születtek.
Ez utóbbi folyamat megnehezíti a jelentkezési rangsor készítését, többek között azért, mert korábban különálló intézmények olvadtak egybe. Márpedig a Miskolci Egyetem felvételi statisztikájába a sárospataki tanítóképző is beleszámít; s azt is figyelembe kell venni, hogy az "orvosegyetem", a Semmelweis már nemcsak gyógyítókat képez, hanem - többek között - testnevelő tanárokat is. A felmérések azt mutatják, hogy a köztudatban még nem "integrálódtak" ezek az intézmények. Az elemzés készítésekor mindezek ellenére az integrálódott intézményeket vették alapul, mondván, ez a legcélszerűbb.
Teljes cikk: www.edupress.hu

Egyetemi képzés a Szolnoki Főiskolán

A kurzust a liverpooli egyetem dolgozta ki és akkreditáltatta, s Nagy-Britannia mellett már több országban, így Írországban és Szingapúrban is bevezették. Székely Péter, a Szolnoki Főiskola főigazgató-helyettese elmondta: változtatás nélkül, angol nyelven indítják el szeptembertől az egyetemi szintű üzleti képzést, egyelőre levelező formában. A hallgatóknak a programot négy szemeszter alatt kell teljesíteniük, kéthetenkénti konzultációs rendszerben, s az utolsó félévben a disszertációjukat is kidolgozzák. A képzés egyik előnye, hogy közvetlenül az első diploma megszerzése után folytatható, vagyis nincs szükség többéves szakmai gyakorlatra. Nem feltétel, hogy az első diploma gazdasági vagy üzleti jellegű legyen, s így a program kifejezetten előnyös olyan szakemberek számára, akik mérnöki, orvosi, mezőgazdasági tudásuk és diplomájuk mellé üzleti képzettséget is szeretnének. A program előnye, hogy a diplomát a brit egyetem adja ki, s ez növelheti azoknak az elhelyezkedési esélyeit, akik külföldön vagy multinacionális cégek hazai képviseleteinél szeretnének dolgozni.

A felvétel feltétele a megfelelő angol nyelvtudás. A képzést bemutató prospektus és a jelentkezési lap letölthető a főiskola honlapjáról (www.szolf.hu), a "Studies" menüpontra klikkelve.

Sokba kerülhet a csúszás

Nehéz helyzetbe kerültek az egyetemek és főiskolák a felsőoktatási törvény csúszásával, mert így ősztől várhatóan a régi típusú finanszírozással kell megoldaniuk az új kétciklusú képzések indítását - állítja a Magyar Rektori Konferencia. Az aggodalmak az oktatási tárca szerint is jogosak, ezért átmeneti jogszabályok alkotásával próbálják elkerülni a káoszt.

A felsőoktatási törvény mihamarabbi hatályba lépését sürgeti a Magyar Rektori Konferencia. A szakmai szervezet felhívta a figyelmet, hogy az átalakulás gyakorlatilag már megkezdődött, ám a törvény késése miatt egy kezelhetetlen "keverék" szabályozás szerint kell elkészíteniük a szeptembertől érvényes költségvetésüket. A konferencia állásfoglalásával egyetért a felsőoktatási intézmények gazdasági főigazgatói kollégiuma is. Mint arról beszámoltunk, az új jogszabály a köztársasági elnök szerint több ponton alkotmányba ütközik, ezért Mádl Ferenc aláírás helyett alkotmánybírósági kontrollra küldte a törvényt.
"A rektori konferencia a törvény támogatásánál feltételként szabta, hogy megváltozzon a finanszírozási rendszer" - hívta fel a figyelmet Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Mészáros azt mondta, az egyetemen huszonöt új típusú "bachelor" képzést nyújtó szak indul, ám amikor erről döntöttek, akkor már az új törvény szerinti gazdálkodási szabadsággal és pénzügyi garanciákkal számoltak. (Az új törvény szerint az egyetemek - többek közt - befektethetnék és átcsoportosíthatnák pénzüket, a normatív finanszírozást pedig az átlagkeresethez kötné az állam.) "Így törvényi háttér nélkül kell majd elkészítenünk a költségvetésünket az új szakokra is, vagy ami még rosszabb, a régi finanszírozással kell esetleg számolnunk" - közölte. Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora érdeklődésünkre azt mondta, további nehézséget okoz az is, hogy az egyetemen minden változás tanévkezdéshez kötött, ráadásul a kerettörvény hatályba lépéséig az oktatási tárca a konkrét végrehajtásra vonatkozó rendeleteket sem tudja elkészíteni. "Ősszel nyomdába kerül a felvételi tájékoztató, addigra minden apróságnak el kellene dőlnie, ám erre remény sincs" - magyarázta Klinghammer István.
Az oktatási tárca szerint jogos a rektorok aggodalma. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár lapunknak elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartja az új felsőoktatási törvény alkotmányos kontrollját, ugyanakkor kijelentette: a halasztás miatt a régi szabályokat kell majd úgy foltozgatni, hogy elkezdődhessen szeptemberben az új tanév. Az államtitkár hozzátette: ez a szeptemberig átadott új kollégiumok árképzését is érinti majd Debrecenben, Miskolcon és Veszprémben. Mang ígéretet tett arra, hogy a minisztérium nyáron is folyamatosan egyeztet a kormánnyal, valamint közölte: elkészült az "akcióterv" az átmeneti jogszabályok kiadásáról, melyekkel megpróbálják elkerülni a "felsőoktatás működésének zavarát".

Hallgatóbarát törvényt alkotott a Parlament

A Parlamentben elfogadott, a köztársasági elnök által alkotmányossági aggályokkal illetett Felsőoktatási Törvény előkészítő szakaszával a magyar közvélemény többször, különböző mélységekben találkozott. Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora szerint ez olyan törvényi előkészítés volt, ami nem szokványos: mintegy három tucat változatát ismerhette meg a szakmai környezet.

- Sokan hajlamosak "egyenlőségjelet" tenni a Felsőoktatási Törvény és az úgynevezett Bologna-folyamat közé.

- Pedig az úgy nem fedi a valóságot. A törvény négy fontos területre fókuszál. Ezek egyike az akadémiai reform. Többen feltették a kérdést, szükséges-e új törvényt alkotni, hogy a ''99-ben elindult Bologna-folyamathoz való csatlakozását a magyar felsőoktatás eredményesen teljesítse. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy nagy horderejű változások vannak a felsőoktatásban, másrészről a ''93-as törvényt mintegy három tucatszor módosították, foltozták, igazították, ezért azt gondolták sokan - jómagam is -, hogy az új törvény megalkotásának pillanata több mint szerencsés, ha egybeesik azzal az akadémiai reformmal, ami a magyar felsőoktatást kíséri. Hogy a Bologna-folyamathoz Magyarországnak célszerű csatlakoznia, azt senki nem kérdőjelezte meg. Valóban van vita, hogy a bevezetés ütemezése szempontjából jó-e így, vagy egy lassabb átmenetre lenne szükség. A Bologna-folyamatnak kétévente tartják a miniszteri találkozóját. Legutóbb május második felében a norvégiai Bergenben találkoztak az oktatási miniszterek. Megjegyzem: a csatlakozó országok száma most már 45, tehát messze több, mint az EU-tagállamoké. Másrészről félidőben van a Bologna-folyamat, hiszen ''99-ben egy 2010-es határidőre vonatkozó feladatsort épített föl a Bologna-deklaráció. Amikor a Bologna-folyamatról beszélünk, általában csak arra gondolunk, hogy átáll a magyar felsőoktatás egy lineáris, többciklusú képzési rendszerre. De ennél sokkal többről van szó: mobilitásról, kreditrendszerről, minőségbiztosításról, diplomák elismerésének kérdéséről - ez az európai munkavállalási lehetőségek ügye is.

- Vannak vélemények, amelyek a bevezetés késedelmességére utalnak, a köztársasági elnök pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény néhány elemét kifogásolva.

- Ismert, hogy a köztársasági elnök úr alkotmányossági aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban. Szeretném jelezni, hogy tudomásom szerint az akadémiai reform vonatkozásában a köztársasági elnöknek semmilyen ilyen jellegű megnyilvánulása nincsen. Nehéz dolog az átállás, ezt mindannyian tudjuk, több jó út van, és minden úton vannak buktatók. Azt gondolom, a folyamat jó irányban halad, ma - a bölcsész szakok kivételével - az alapképzési szakok megvannak. Mintegy 90 szak kész, és mintegy 20 bölcsész szak az, amelynek a létesítési folyamata megakadt, de ez is - úgy tűnik - tisztázódik. Ha megkésve is, de meg fog történni a magyar bölcsész szakok akkreditációja is.

- Az is gyakori észrevétel, hogy még nem látszanak az alapszint utáni további utak.

- Talán van némi fáziskésés. Egészen bizonyos azonban, hogy 2007-től már viszonylag nagy számban várható a master-programok elindítása. Aki a bachelor-képzésben vagy az alapképzésben van, annak jó látni előre, hogy mi a továbbhaladás lehetősége. Az átjárásnak a lehető legrugalmasabb átmeneteket kell biztosítani. Azt gondolom, az akadémiai reformmal kapcsolatosan a törvény és a vele párhuzamosan megjelent kormányrendelet jó garanciáját adják annak, hogy 2006-ban, 2007-ben elinduljon, s 2007-re kiteljesedjen a Bologna-folyamat szerinti képzési rendszer Magyarországon. Ez a törvénynek az egyik, a magyar felsőoktatás számára a legfontosabb része, sőt egészen biztos, hogy korszakos jelentőségű része. A másik a hallgatói jogok és kötelezettségek kérdésével foglalkozó nagy fejezet. Nem véletlen, hogy se a sajtó, se a közvélemény, de még a szakmai közvélemény se hall ezzel kapcsolatban semmilyen hírt, ellenkező információt. Ebből nyugodtan lehet azt a következtetést levonni, hogy a törvény rendkívül jól szabályozza a jövőt ezen a területen, és abszolút hallgatóbarát.

- Finanszírozás és a felsőoktatás irányítása, ezek a törvény további fejezetei. A kívülállónak úgy tűnik, ezek a neuralgikusabb pontok.

- E két fejezetben valóban vannak újszerű dolgok. Ebből is az első olyan, amellyel kapcsolatban talán nincs alkotmányossági aggály. Teljesen új alapokra helyeződik a felsőoktatás finanszírozása, tehát végre valóban normatív alapon történik a jövőben. Egészen pontosan: ennek mostantól törvényi garanciái vannak.

- Kizárásos alapon: már csak a negyedik fejezet az, ami alkotmányosan aggályos lehet.

- A negyedik része a törvénynek az irányítás és működés. Ide csomósodhat az aggályossági kérdések döntő része, hiszen a tudományos szabadságjogok sérülhetősége a központi kérdés. Valóban nehéz megtalálni azt a mezsgyét, azt az egyensúlyt, hogy egy kifejezetten piaci körülmények közötti működésbe sodródott felsőoktatásban ezen az oltáron a tudomány, a szakma és a művészet - jó értelemben vett prioritása - ne legyen áldozati bárány. Azt gondolom viszont, hogy a piaci szempontok indokolt térnyerése elkerülhetetlen. Ennek a felsőoktatásnak - amely Európa más országainak gyakorlatához hasonlóan kinyitotta kapuit - 420 ezer hallgatója vagy partnere van. Óriási ágazat. Az intézmények városméretű költségvetéssel, olykor több tízmilliárddal gazdálkodnak. Már nem arról szól a történet, hogy a pénzügyi forrásokat pénzügyi- gazdasági megfontolások nélkül is hatékonyan el lehet költeni. Az irányító testületnek van olyan funkciója, hogy egy kicsit a menedzser-szemléletű gondolkodást képviselje: a rendkívül fontos és lényeges szakmai-tudományos prioritásnak a pénzügyekkel, gazdasággal való összeilleszthetőségét valósítsa meg, amennyire csak lehetséges.

A felsőoktatási törvény alkotmányosságáról vitáznak

Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a Fidesz az új felsőoktatási törvény miatt, mert szerintük az tizenkét ponton ellentétes a kerettörvénnyel - jelentette be tegnap Pokorni Zoltán alelnök. Az ellenzéki párt többek között azt kifogásolja, hogy az intézmények gazdasági-stratégiai vezetéséért felelős irányítótestület (IT) nemcsak az egyetemek és főiskolák oktatóiból, hallgatóiból és kutatóiból áll majd, hanem helyet kapnak benne minisztériumi delegáltak is.
Pokorni szerint alkotmányellenesek azok a rendelkezések is, melyek szerint az oktatási miniszter néhány különleges esetben felfüggesztheti a költségvetési támogatás folyósítását. Ilyen rendkívüli eset, ha az intézmény szakmai irányítótestületének a hibájából nem alakul meg az IT, vagy ha az egyetem megsértette az egyenlő bánásmód elvét, és ezt nem orvosolta a bíróság által megjelölt időpontig.
A tárca álláspontja szerint alkotmányos az új törvény, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Magyar Bálint oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az IT összetétele nem csökkenti az intézményi autonómiát. "Épp ellenkezőleg: az egyetemek és főiskolák irányítói több mint fél tucat olyan jogosítványt kaptak, amelyek eddig a miniszter hatáskörébe tartoztak" - mondta. Magyar szerint nem állja meg a helyét az a vád, hogy kevesebben tanulhatnak majd államilag finanszírozott képzéseken, mint most.
Az eredeti törvényjavaslathoz - amelyet egyébként minden szakmai szervezet támogatott - több mint hatszáz módosító indítvány érkezett. Ezek közül százötvenet támogatott a kormány, így azt is, hogy tíz helyett összesen tizenkét félévnyi tanulmányt finanszíroz az állam, illetve hogy a tankönyvtámogatást elektronikus formátumú tananyagra is felvehetik majd a hallgatók. A tárca másik nagy horderejű reformjával, a kétszintű érettségivel kapcsolatosan is érkezett beadvány az AB-hez, ebben a felvételi pontszámítás rendszerét kifogásolta két szülői egyesület. A testület épp tegnap tárgyalta az ügyet, de egyelőre nem hozott döntést.

Mi lesz velük, ha végeztek?

Volt hallgatók diplomázás utáni pályakezdését tárja fel a követéses vizsgálat, amely kapcsolatot keres egy felsőoktatási intézmény és a munkaerőpiac között.

Az idén hetedik alkalommal készítenek felmérést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ott végzett friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről. Az első ilyen követéses vizsgálatnak - amely az 1997-ben végzettek körében készült - a készítők szerint az volt a kiindulópontja, hogy gyakran egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről, amelyek azzal a feltételezéssel éltek, hogy "a műszaki értelmiségiek társadalmi megbecsültsége, jövedelme csökkent".

- Részben a napvilágot látott információk miatt, részben kíváncsiságból akarta az egyetem elvégeztetni ezt a felmérést. Az 1997-es évfolyam volt hallgatói között végzett felmérés cáfolta, hogy a mérnökök keresettsége csökkent volna. Azóta is folyamatosan jó adatokat mérünk - mondta el Veres Gábor, a BME Diák központjának vezetője.
1998 óta a diákközpont készíti el a felmérést, a módszer a kezdetek óta változatlan: az adott évben végzett hallgatóknak körülbelül másfél év múlva egy kérdőívet küldenek, amelynek kitöltése önkéntes. A kitöltött kérdőívet díjmentes válaszborítékban küldik vissza a válaszolók, a felmérés anonim.

- A volt hallgatóknak mindig a diplomázásukat követő év december 31-i állapot szerint kell válaszolniuk a kérdésekre. Ez egy olyan időtartam, hogy ekkor valaki még jól emlékszik a képzésre, de már beilleszkedett a munkaerőpiacra, így ismeri az ottani viszonyokat is. Ennyi idő alatt sokan már állást is váltanak - magyarázta Veres Gábor.
A legutóbbi kérdőívet a megkeresettek 21,73 százaléka küldte vissza, valamivel kevesebben, mint a korábbi években.

A kérdőív sokat változott az elmúlt években, az előzőek tapasztalatai alapján döntik el azt, hogy egy kérdésre adott válaszból kaptak-e értékes információt. Új kérdések is bekerülnek, a legutóbbiba például az, hogy a válaszadó hajlandó lenne-e elköltözni, ha munkája úgy kívánná. A 2004-ben készült felmérésben egy ilyen új kérdés mutatta ki azt, hogy az állástalálás időtartama nagyon megnőtt az kilencvenes évek vége óta, a válaszadók tíz százaléka hat hónapon túl talált csak munkát. Veres Gábor szerint ennek az is lehet az egyik indoka, hogy a friss diplomások nem fogadják el az első lehetőséget, hanem tovább keresgélnek jobb ajánlat reményében.

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (SZTE GTK) 2000-ben készítették az első felmérést az első nappali tagozaton végzett évfolyam körében. Közülük néhányan még egyetemi éveik alatt megszervezték az első szegedi egyetemi állásbörzéket, az Universitas Kht. keretein belül pedig elindították a karrierszolgáltatásokat. Kürtösi Zsófia egyetemi adjunktus tagja volt ennek az évfolyamnak, szerinte az adta a követéses vizsgálat ötletét, hogy felmérjék, hogyan alakul saját volt évfolyamtársaik élete. E felmérés során akkori állásukról, illetve az egyetemi közgazdászképzésről kérdezték a volt hallgatókat, akiknek 44 százaléka küldte vissza a kérdőívet.

Attól lesz valaki jól képzett szakember, hogy az egyetem olyan ismereteket tanít, amit a piac elvár.

Három évvel később újabb vizsgálatot végeztek, amely a kari szervezetfejlesztést kívánta meglapozni, célja a Kar belső működésének, általános megítélésének feltárása volt. Megkeresték a GTK összes volt diákját, megkérdezték a karok munkatársait, a jelenlegi hallgatókat és a felvételizőket is, ez utóbbiakat arról, mik az elvárásaik. A GTK tervezi, hogy folytatja a felmérést az Universitas Kht-val együttműködésben, szeretnének teljes egyetemi szintre kiterjedő alumni vizsgálatot készíteni.

A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) az idén tervezik egy egyetemi szintű követéses vizsgálat elindítását. A felmérés minden, az idén diplomázó és néhány évvel ezelőtt végzett hallgatóra kiterjed majd. Csaba Attila, a BCE-n működő karrieriroda munkatársa elmondta, hogy a felmérés során igyekeznek majd valamilyen formában - kérdőívvel, telefonon, e-mailben vagy interneten - elérni a volt hallgatókat. Véleménye szerint szükség van a hallgatók életpályájának követésére, többek között azért, mert így valós információkat lehet szerezni a munkaerőpiacról.

- Attól lesz valaki jól képzett szakember, hogy az egyetem olyan ismereteket tanít, amit a piac elvár. Az egyetemnek, a piacnak és az államnak is van ebben szerepe: a jól képzett hallgató a közös cél.

Az adatokból meg lehet tudni, hogy az egyetem végzősei milyen arányban és milyen vállalatoknál tudnak elhelyezkedni. Ez nagyon fontos lehet például egy újonnan indult szak esetében, egy ilyen felmérésből kiderül, hogy hányan találtak állást a szakterületükön.

Egyelőre csak az alapszakok látszanak

Elfogadta az Országgyűlés az új egyetemi törvényt. A parlamenti és társadalmi vita során sok szó esett magasztos elvekről: autonómiáról, esélyegyenlőségről, minőségbiztosításról, kétszintű képzésről, európai közös oktatási és munkaerőpiacról Tasnádi Péter, az ELTE Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese arról beszél, milyen lesz ez a gyakorlatban.

- Mit jelent a természettudományi karoknak a bolognai oktatásra áttérés, mit fognak tanítani az új rendszerben?

- Rengeteg munkát és rengeteg bizonytalanságot. A rengeteg munka azt jelenti, hogy a teljes természettudományos képzést át kell alakítani. A rengeteg bizonytalanság pedig egyrészt azt, hogy bizonytalan finanszírozási körülmények között, a magyar egyetemi hagyományoktól nagyon eltérő képzést dolgozunk ki, másrészt azt, hogy a folyamat közepén tartva egyelőre csak az alapszakokat látjuk, a mesterképzésről alkotott elképzeléseink még nem világosak. Három év után a hallgatóknak diplomát kell kapniuk, tehát szó sem lehet arról, hogy az eddigi képzést most egyszerűen kettévágjuk, mindkét ciklusnak önálló egészet kell alkotnia. A munka első szakaszában a természettudományi karok dékáni kollégiuma hét bizottságot hozott létre, amelyekbe az érintett főiskolák képviselőit is meghívtuk. A bizottságok országos egyeztetéssel megalkották a hét természettudományos alapszakot: a biológia, fizika, földrajz, földtudomány, környezettan, kémia és matematika szakokat. Ezeket a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditálta, és az Oktatási Minisztérium megjelentette az egységes képesítési követelményeket. Elkészültek a szakindítási anyagok is, amelyeket szintén a MAB-nak kell akkreditálnia. Ezekre az alapszakokra épülnek majd a mesterszakok.

- A természettudományi karok ilyen szoros együttműködése azt is jelenti, hogy mondjuk egy fizika szakos hallgatónak mindegy, hogy melyik egyetemen tanul, mert mindenhol ugyanazokat a kurzusokat fogja tanulni?

- Nem, hiszen az egységes szakalapítás után a szakindítási anyagok már hordozzák az egyes egyetemek saját színeit, az intézmények hangsúlyozhatják erősségeiket: Az ELTE-n például megjelenik a meteorológia és a geofizika mint szakirány, Szegeden pedig biztosan erős lesz a biofizikai képzés. A különbségek ellenére azt reméljük, hogy könnyebb lesz az intézmények közötti átjárás, a "kreditátvitel". Az alapszakokon indított szakirányok ugyanakkor eligazítják a diákokat, hogy melyik intézményben milyen mesterképzésen lehet és érdemes tovább tanulni.

- Lesz a hároméves alapképzés után felvételi vizsga a mesterképzésre?

- Nagyon szeretném, hogy legyen, mert a felvételi vizsga kétféle módon is elősegítené a képzés rugalmasságát. Egyrészt a diákok esetleges hibás pályaválasztás után, könnyebben korrigálhatnák tévedésüket az egyetem falain belül. Hiszen, ha nem meghatározott alapdiplomához kötjük a mesterszakra való felvételt, akkor a hallgató kicsit átalakított tanrenddel megtanulhatja a felvételi anyagot, és a mesterképzésbe már a vágyott szak hallgatójaként tud bekapcsolódni. Másrészt a felvételi lehetővé tenné az ország különböző alapképzéseiben végzett hallgatók tudásának összehasonlítását. Az esélyegyenlőséget ezen a téren csak a felvételi vizsga szavatolhatja, mert a különböző intézményekben nem lesznek azonosak a tantárgyak és a követelmények is különbözhetnek.

- Mit fog érni a munkaerőpiacon az alapdiploma? Nehéz elképzelni, hogy három év után hol tud egy biológus elhelyezkedni.

- Ezt nagyon nehéz megjósolni, mert hazánkban az új hároméves képzésnek csak néhány tudományágban vannak előzményei. Például a programozó szak esetén a hároméves képzés elfogadott, ismert a munkaerőpiacon, a klasszikus természettudományos szakokon azonban kérdéses, hogy három év után a munkaadók kínálnak-e álláslehetőséget az alapdiplomásoknak.

- Az egyetemnek amúgy sem érdeke alapfokú diplomákat kiadnia, ha csak a normatív támogatásra gondolunk, akkor sem.

- Természetesen az egyetemek a tudományos utánpótlás megteremtését, azaz a mesterképzést és a doktori képzést tekintik elsődleges feladatnak. A finanszírozás egyelőre nehezen becsülhető, nem látható hogyan alakulnak a létszámok, s az alapképzés normatívái is kisebbek, mint az eddigi képzés első három évében. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a csökkenést a mesterképzés és a doktori képzés magasabb finanszírozása kiegyenlíti-e majd. Ez a probléma a jelenlegi helyzetben különösen fenyegető, hiszen a természettudományi karok az egész országban anyagi gondokkal küszködnek, és sorra érkeznek a hírek az egyetemi leépítésekről. Számomra teljesen érthetetlen, hogy a stratégiai ágazatként kezelt felsőoktatás fejlesztése hogyan fajulhatott oda, hogy minden egyetem megszorításokat él át, és a természettudományi karokon tömeges elbocsátások történnek.

- Hogyan fog működni a tanárképzés? Az egyszakos biológus hogyan tud elmenni tanárnak majd akkor, amikor a közoktatás egyszakos tanárokat nem tud foglalkoztatni?

- A tanárképzés a jövőben mesterképzésben történik, tanárszak alapképzésben nincsen. A közoktatás igényeit elfogadva a tanári mesterképzés kétszakos lesz. Az alapképzések csak tanári szakirányokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók 50 kreditet egy másik szak alapképzéséből vegyenek fel, előkészítve ezzel a kétszakos tanári mesterképzésbe való belépést. A képzés törvényi háttere egyelőre tisztázatlan.

- Veszélybe kerül-e a magyar elitképzés?

- Az ötéves oktatásban lehetőség volt arra, hogy az első három évben széles körű tudományos alapozás történjen, amire a későbbiekben magas szintű, speciális ismereteket lehetett ráépíteni. Kissé sarkosan fogalmazva, itt a hallgató megengedhette magának, hogy az első három évben ne nagyon értsen semmihez, de megtanuljon tanulni, és megszerezze a sokirányú elindulás lehetőségét. A kétciklusú képzésben az első ciklust három év után le kell zárni, lehetővé kell tenni, hogy a diákok gyakorlatban is használható tudással lépjenek ki a képzésből. Ily módon az elitképzés széles alapozása és a gondos építkezés biztosan csorbul majd. Emiatt meg kell találnunk a lehetőséget arra, hogy a kiváló hallgatók saját tanulási ütemüknek megfelelően, felesleges kitérő nélkül, ötéves képzésben vehessenek részt. Egyébként erre számos angol és francia egyetem is módot ad.

- Mi a véleménye, egyáltalán szükség van a bolognai reformokra?

- A bolognai folyamat célja a közös európai oktatási térség megteremtése, és ezáltal a közös európai munkaerőpiac létrejöttének elősegítése. A bolognai folyamat igazából a sikeres angolszász mintát követi. Az azonos szerkezetű képzés, az egyenértékű diplomák hallatlan előnyt jelenthetnek a hallgatói és oktatói mobilitásban, és kihasználhatóvá teszi az EU-tagság adta lehetőségeket. Az áttérésre tehát minden bizonnyal szükség van, s annyiban máris hasznos, hogy minden egyetem újragondolta képzési lehetőségeit. Szó sem lehet arról, hogy hagyjuk abba, fordítsunk vissza mindent. Valószínű azonban, hogy a gyökeres változtatást nem minden szakon kellett volna kötelezően és ilyen gyorsan végrehajtani. Az orvos- és jogászképzés mellett talán a tanár szakokat is érdemes lett volna meghagyni a kivételek között.