ÿþ<html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <link href="ph.css" rel="stylesheet" type="text/css" media="all"> </head> <body bgcolor="#f9f5e7" leftmargin="5" topmargin="4" marginwidth="0" marginheight="0"> <div align="left"> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tr> <td align="left" valign="top" width="492" height="21" background="images/focim_sav.gif"> <p class="titlerightclass">A Copernicus Charta</p> </td> </tr> </table> <table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0"> <tr height="12"> <td width="12" height="12"></td> <td valign="top" height="12"></td> </tr> <tr> <td width="12"></td> <td align="left" valign="top"> <p align="justify"> <b>ElQzmények</b> <br> Az emberi tevékenység nyomán megjelenQ környezeti károk mára már a bioszféra érzékeny egyensúlyát, sQt magát a bioszféra létét is fenyegetik. Az elmúlt néhány évtized során a globális környezetre nehezedQ nyomás nyilvánvalóvá vált, és a fenntartható fejlQdés iránti sürgetQ közös igény megfogalmazásához vezetett. A Brundtland-jelentés szavai szerint meg kell tanulnunk úgy kielégíteni a jelenbeli igényeket, hogy az ne veszélyeztesse a jövQ generációinak szintén jogos jövQbeli igényeit. A tudatosság terjedése már érzékelhetQ, de a legfontosabb egy olyan összetett, a fenntartható jövQt megcélzó stratégia kialakítása, amely  az 1992-es Riói Konferencia (UNCED) által is hangsúlyozottan - minden emberi lény számára megelégedést hoz. Mindehhez egy új típusú gondolkodásra és egy új értékrendszer megformálására van szükség. Az oktatás különösen nagy szerepet játszik az ilyen értékek támogatásában, és az emberek környezettel és fejlQdéssel kapcsolatos probléma-érzékenységének kialakításában. Az oktatás minden szintjén, de különösen a döntéshozók és tanárok egyetemi képzésében nagy nyomatékkal kell megjelennie a fenntartható fejlQdésnek és a környezettudatos hozzáállás, képességek és viselkedési minták, valamint az etikai felelQsség kialakításának. Az oktatásnak a szó legteljesebb értelmében környezettudatos oktatássá kell válnia. <br><br> <b>Az egyetemek szerepe</b> <br> Az egyetemek és más felsQfokú intézmények képzik az állampolgárok eljövendQ nemzedékeit, és széles körben végeznek kutatásokat a technológiai fejlesztések, valamint a természet- és társadalomtudományok területein. EbbQl következQen jogosan várható el tQlük, hogy terjesszék a környezettudatosságot és támogassák a környezeti etika társadalmi gyakorlattá válását, összhangban az Európai Egyetemek Magna Chartájában és hasonló egyetemi egyezményekben lefektetett elvekkel, valamint az UNCED környezeti nevelésre vonatkozó ajánlásaival. Az egyetemekkel szemben egyre növekvQ igény, hogy vezetQ szerepet játsszanak a multidiszciplináris és etika-központú oktatás kialakításában, mégpedig azért, hogy hosszú távon megoldásokat találjanak a fenntartható fejlQdéshez kapcsolódó problémákra. Ennek érdekében elkötelezetté kell válniuk egyrészt a folyamatos oktatási- és információcsere mellett, másrészt azoknak a társadalmi rétegeknek a mozgósítására, amelyek az ökológiai pusztulás tágan értelmezett következményeiben érintettek. (A következmények közé sorolva a globális fejlQdésre, valamint a fenntartható és igazságos világ kialakításához szükséges feltételekre kifejtett hatásokat is.) E célok eléréséhez és alapvetQ küldetésük beteljesítéséhez az egyetemektQl elvárható, hogy minden erQfeszítést megtegyenek azért, hogy aktívan és hatékonyan alkalmazzák az alábbi 10 pontból álló akciótervet. <br><br> <b>A cselekvés alapelvei</b> <br> <ol> <li>Intézményi elkötelezQdés: az egyetemeknek tényleges elkötelezettséget kell mutatniuk a környezetvédelem és a fenntartható fejlQdés elve és gyakorlata iránt akadémiai körökben. <li>Környezeti etika: az egyetemeknek támogatniuk kell a fenntartható fogyasztási szokások és életstílus meghonosítását az oktatók, a hallgatók és a nagyközönség körében, valamint olyan programokat kell elindítaniuk, amelyek a környezettel kapcsolatos mqveltség tanítására teszik képessé az egyetemi oktatókat. <li>Az egyetemi alkalmazottak oktatása: az egyetemeknek megfelelQ képzést és támogatást kell nyújtaniuk az egyetemen dolgozóknak a környezettel kapcsolatos témákban, hogy az egyetemi dolgozók a környezetért felelQs módon tudják végezni mindennapos munkájukat. <li>Környezeti nevelési programok: az egyetemeknek minden tevékenységükben meg kell jeleníteniük a környezetre figyelQ szemléletet és olyan környezetnevelési programokat kell beindítaniuk, amelyek - az oktatókat, kutatókat és a hallgatókat is bevonva - kutatási területtQl függetlenül mindig figyelembe veszik a környezet és a további fejlQdés globális kihívásait. <li>Interdiszciplinaritás: az egyetemeknek ösztönözniük kell a tudományágak közötti együttmqködést minden fenntartható fejlQdéssel kapcsolatos képzésben és kutatásban, és ez az intézmény egyik központi küldetésévé kell váljon. Továbbá erQfeszítéseket kell tenniük, hogy leküzdjék a tudományágak és tanszékek között meglévQ versengQ beidegzQdéseket. <li>A tudás terjesztése: az egyetemeknek megfelelQen rendszerezett információval, nyilvános elQadások szervezésével és képzési programok megvalósításával elQ kell segíteniük a hallgatók, szakértQk, döntéshozók és a nagyközönség számára jelenleg hozzáférhetQ szakirodalom hiányosságainak pótlását. <li>Hálózatépítés: az egyetemeknek támogatniuk kell a környezeti szakemberek közötti tudományközi hálózatok kiépítését helyi, országos, regionális és nemzetközi szinteken azzal a céllal, hogy együtt tudjanak mqködni a kutatás és az oktatás területén megvalósuló közös környezeti projektekben. E cél eléréséhez a hallgatók és oktatási intézményen belüli mobilitását és mozgásterét is növelni kell. <li>Együttmqködés: az egyetemeknek kapcsolatfelvételt kell kezdeményezniük a társadalom többi elkötelezett szektorával abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadott szemléletmód alapján stratégiák és akciótervek készülhessenek és valósulhassanak meg. <li>Folyamatos oktatási programok: az egyetemeknek környezeti nevelési programokat kell készíteniük különbözQ célcsoportoknak: pl. az üzleti, az államigazgatási, a nem-kormányzati szervezetek és a tömegtájékoztatás számára. <li>Technológiai információcsere: az egyetemeknek hozzá kell járulniuk olyan képzési programok kifejlesztéséhez, amelyek az oktatásban hasznosítható innovatív technikákat, valamint különbözQ szintq intézményvezetQi módszereket tartalmaznak. </ol> <b>A Charta jóváhagyása</b> <br> A Copernicus Titkársága arra biztatja az egyetemi rektorokat, hogy intézményük nevében járuljanak hozzá a Chartában foglaltakhoz. Aláírásukkal fejezzék ki elkötelezettségüket, hogy egyetemi oktatóikat és hallgatóikat egyaránt támogatják olyan környezeti alapelvek átvételében és alkalmazásában, amelyek megfelelnek a Chartában leírtaknak. Az ebben megfogalmazott cselekvési alapelvek általánosak és nyitottak: az egyetemekre és az egyetemi polgárokra bízza, hogy azokat a helyi sajátosságoknak megfelelQen alkalmazzák. <br> Jelenleg a Copernicus Chartának több mint 300 aláírója van, köztük a következQ magyar egyetemek írták alá az egyezményt (az aláírások még az intézményi integrációk elQtt történtek): <br> <ol> <li>Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest <li>Közép-Európai Egyetem, Budapest <li>Budapesti Mqszaki Egyetem, Budapest <li>Állatorvostudományi Egyetem, Budapest <li>Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen <li>Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen <li>GödöllQi Agrártudományi Egyetem, GödöllQ <li>Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs <li>József Attila Tudományegyetem, Szeged <li>Veszprémi Egyetem, Veszprém <li>Eszterházy Károly TanárképzQ FQiskola, Eger </ol> <br><br><br> Forrás: <a href="http://www.konkomp.hu/" target="_parent">www.konkomp.hu</a> <br> </p> <p align="center" style="margin-top: 0; margin-bottom: 0"> <a href="folap.htm" target="right">[Vissza a fQoldalra]</a> <p/> </td> </tr> </table> <p></p> </div> </body> </html>